„Fiam, én nem hiszek a férfi és nő közötti barátságban. A barátság férfi dolog.” mondta egyszer apám, amikor a nőkről beszélgettünk. Akkoriban nem hittem neki, de ma már tudom, hogy igaza volt. A Cosa Nostra legbefolyásosabb klánjába születtem, a családom férfi tagjai mind erőskezű, vasakaratú, kemény vezetők. Magasra tették a mércét, én pedig amióta az eszemet tudom, mindig apámra akartam hasonlítani. Ő volt a példaképem, a nyomdokaiban akartam járni mindenben, kivéve a házasságot. Úgy gondoltam, a szerelem fölösleges maszlag, mellőzhető elmebaj, ami nélkül remekül megvagyok. Aztán megkaptam azt a rohadt melót az öregemtől, és az életem a feje tetejére állt. A MARCO Renáta W. Müller maffia sorozatának 5. kötete.
